2008. szeptember 10., szerda

Vitorlás rendelésre

Merthogy ezt a képet úgy rendelte meg valaki. Hogy kicsoda, az máig rejtély számomra is...


Vitorlások (2005)

Hogy érthetőbb legyen: nagyban rajzoltunk a gyenesdiási vitorláskikötőben, amikor megjelent egy fiatalember, hogy itt áll az ő hajója is, szeretne róla egy festményt. Mondtam, hogy oké, én elvállalom. Másnap neki is vágtam, a fiatalember megint ott volt a barátnőjével, még meg is mutatták a hajót belülről (én is elfogadnék egy ilyet...). Megadták a telefonszámukat is, megbeszéltem velük, hogy a kép csak másnap lesz kész, mikor találkozzunk stb. Másnap ki is ültem, kora reggel siettem befejezni, mert aznap ért véget a művésztelep, indultunk haza.
Csak hát hiába lettem kész a képpel, a megrendelő szőrén-szálán eltűnt (azért remélem, nem a Balaton nyelte el :-0 ).

Hja kérem, van ilyen...
Nem baj, eggyel több vitorlás képem van :o)


.

2 megjegyzés:

kata írta...

Kedves Kriszta!
Először is, ez a történet sajnos nagyon jellemző... de szerencse, hogy ilyen pozitívan fogod fel. :)

Másrészt...
Írtál nekem kedves megjegyzést a blogomra, ennek kapcsán kerestelek fel érdeklődve. És milyen jól tettem! Egészen elámultam a pasztellképeid láttán. Pasztellezni külön tudomány, én magam bár szeretem a műfajt, sajnos nem tudok, ahogyan mások sem sokan művelik ezt a szép technikát magas szinten. A te festményeid viszont igazi szép klasszikus pasztellképek! Gratulálok! (nekem legjobban a kék pados kép tetszik ).

Kriszta írta...

Köszönöm Kata, ez jólesik Tőled. Azért nálam sokkal jobb pasztellezőket is ismerek :)
Én még mindig épp a blogodon kirándulok, nem tudok elszakadni onnan...