Lloret de Mar (2001)Azt mondják, hogy fénykép után való festéssel nagyon sokat lehet tanulni. Vagy híres festmények másolásával. Hát nem tudom. Én eddig összvissz kétszer rajzoltam fotó után, de nem vettem észre, hogy bármit is segített volna. Legalábbis ami a tájképfestést illeti! Ezeknek a rajzoknak is csak azért ültem neki, mert Spanyolország akkora hatással volt rám, akkora élmény volt, hogy bár utólag, de saját kezűleg is meg akartam örökíteni azt, amit előzőleg lefotóztam.
És bár sokaknak tetszenek ezek a képek, én valahogy nem tartom őket annyira, mint amiket kint a terepen készítek, a természet után szabadon. Amikor nem a fényképezőgép szeme rögzíti a témát, és nekem csak után kell dolgoznom, hanem amikor a saját szememen kell átszűrnöm mindent: a színeket, a távolságokat, a formákat és arányokat. Meg hát ugye ott van a hangulat is! A hely szelleme, amit semmi nem pótolhat. Hiszen ez késztet mindig rajzolásra :)
 |
| Tengerparti fák |
.
5 megjegyzés:
Szerintem ez akkor működik igazán jól, ha a fotót is magad készíted. Akkor megvan a hely szelleme belül és a kép, ami felidézi a hangulatot.
Nem mellesleg Lloret de Mar gyönyörű hely...
kissé figyelmetlenül olvastam az előbb, most látom, hogy te is a saját fotóid alapján festettél....
Igen, más fotóját még ennyire se élvezet megfesteni. Persze nem mindegy, hogy ki milyen okból és céllal fest, mindenkinek más az indíttatása. Ez a jó a művészetben :)
Hű de szívesen sétálnék ott és hallgatnám a kabócákat... ugyanis ez jön át a képből, tehát működik ez fénykép alapján is... egyben most kipróbálom, hogy sikerül-e elküldenem a megjegyzésemet ...
Köszi Kata :) És gratula a megjegyzéshez ;-)
Megjegyzés küldése