Oldalak

2011. január 14., péntek

Szürke szamár

...vagyok, aki eltűnt a ködben (a teendők sűrűjében).
Én nem tudom, hogy más kisgyerekes anyukának hogy van energiája és ideje mindenféle plusz (amolyan önmegvalósító) dolgokra. Nekem egyszerűen már nem fér bele a rajzolás. Ha eljönnek a csendes esti órák, vagy filmet nézek, vagy olvasok. Nap közben meg... ugyan!
Örökmozgó Lilla nem csak hogy belépett a duracellnyuszi-korszakba, de még ráadásul anyásabb, mint valaha. Úgyhogy szoros emberfogás a felállás :) De nem bánom, úgyis olyan gyorsan nő, nem sokára iskolába megy, ki kell élvezni minden pillanatot :)

Azért a rajzolás is ott motoszkál az agyam egy rejtett zugában, de más eszközökkel, mint eddig. Arra már rájöttem egy ideje, hogy a pasztellezés nem fog menni. Fizikailag kivitelezhetetlen. A kisgyerekünk mellett már nem lehet úgy koszolni-porolni, mint anno a párunk mellett... Tehát tisztább eszközökhöz kell nyúlnom.
(Filc)tollal már korábban is rajzolgattam, szeretnék most egy kicsit erre gyúrni. A másik meg az akril. Akrilozó ismerőseimtől kaptam kedvet, már csak a bátorságomat kell összeszednem (ugyanis az ecset soha sem állt jól a kezemben).
Szóval így állunk.

Tavaly év vége felé rajzolgattam is kicsit filccel, két könyvjelzőt készítettem. Az egyik karácsonyi ajándék volt, sok szeretettel, a másik meg a Molynak készült. Nagyon örültem, hogy ez utóbbi nyomtatásra is került :)

6 megjegyzés:

Unknown írta...

Szerintem sok "rajzos" ember életében vannak olyan időszakok, amikor az alkotás háttérbe szorul, de mivel a lelkünk mélyén mégiscsak ilyen beállítottságúak vagyunk előbb-utóbb valamilyen formában a vonalak, formák és színek utáni vágy előtör az emberből (lásd könyvjelző). A toll és az akril mellé ajánlom a Giocondát is, az sem piszkos technika.

Zsuzsi

Kriszta írta...

Igen, igen, este aztán még a Gioconda is eszembe jutott :)

Lehet, hogy sokszor már nyavalygásnak tűnik, amit írok, pedig nem akarok panaszkodni, mert így (is) teljes az életem, csak épp keresem a megoldásokat erre a témára :)

Cserke írta...

Még egy darabig nem is nagyon fogsz hozzájutni, sőt, még ígyebb is lesz:)
De ezt nem rettentésül, mert cserében viszont nagyon sok örömed lesz benne, ahogy Lilla fejlődik-okosodik.

Folyamatos használatban van ám:)

euthymia írta...

gratula a szépséges könyvjelzőhöz és szerintem, majd eljön úgy is az ideje, mikor úgy érzed rajzolnod kell, akkor majd fogsz is. addig meg csudi dolgokat éltek át együtt leánykáddal :)

Kriszta írta...

Cserke, nem rettentem el :) Gondolom is, hogy egyre kevesebb szabadidőm lesz, főleg ha csak azt nézem, hogy egyre kevesebbet fog napközben aludni... De épp ezért úgy röpülnek a napok, hogy mindig csak este jut eszembe ilyeneken gondolkodni :) És hát Lillussal nem győzök betelni :)

Örülök, hogy használod ám :)

Kriszta írta...

Köszi Euthymia :) Igen, csuda egy élet ez :)