2008. július 31., csütörtök

Vágjunk bele!

Miért is akarok blogot írni?
Nos, az utóbbi időben állandóan blogokat olvasok. Főleg gasztroblogokat. Ja, ja, semmi köze a képzőművészethez. Éppen csak szeretnék finomakat főzni, ami azért többnyire sikerül is... Aztán egyre több blogra bukkantam, és csak olvastam, olvastam, tobzódtam, habzsoltam... És elkezdett mocorogni bennem, hogy én is! én is! Valamit szeretnék megosztani másokkal. Azt, amit én hozok létre: képeket, rajzokat. Mert hát hiába van egy csomó kiállítás, az embereket manapság már nehezebb becincálni egy kiállítóterembe. Legalábbis, ha alanyunk nem egy Picasso vagy egy Munkácsy... És itt nem csak rólam van szó. Hiszen az én képeimet leginkább csoportos kiállításokon lehet fellelni, méghozzá a Bányász Képzőművész Kör tárlatain. És sajnos azt látom, hogy egy-egy megnyitón szinte csak az ismerősök nyüzsögnek. De ők legalább mosolyogva :)
Most azonban szeretném túllépni a térbeli határokat és könnyebbé tenni mások számára a nézelődést. Nagyrészt az én rajzaimat fogom ide feltenni, de olykor becsúszik majd egy-egy invitálás is kiállításokra, ilyen-olyan hírek, de még az is lehet, hogy valami gasztroalkotást szúrok be (miért ne?).
Sajnos nem vagyok egy termékeny alkotó, egész évben alig rajzolok. Hát igen, a munka, a robot stb. Nem sok energiám marad ténykedni. A Képzőkörbe is alig járok.
1998 őszén lettem a csoport tagja, mely tisztán amatőr művészeket fog össze Tatabányán. Év közben vannak vándorkiállításaink, tárlataink - főleg a Dunántúlon. Nyáron pedig művészeteleeeeep!!! :o) Imádom. Nagyon jó. Eszméletlen. 10 napig maga a Szabadság. Csakis az a dolgunk, hogy alkossunk. Nincs munkahely, nincsenek szomszédok, nincsenek otthoni bosszúságok... Csak helyi bosszúságok... Ja hát kérem, azért emberek mindenhol vannak, így problémák is mindenhol adódhatnak. De ha jó a környék, nyüzsög a témáktól, ragyogó idő van, akkor csak kiül az ember festeni és huss! volt probléma - nincs probléma.
Na ilyenkor rajzolom meg szinte az egész éves termést. Nem, nem kell ám sok képet elképzelni. Ha minden nap két képet készítek, az már jó eredmény. A pasztell nem éppen gyors technika... Aztán ebből még vegyük le a selejtet, és marad 4-5 használható kép, amit érdemes bekereteztetni. Ez persze csak az én teljesítményem, nálam sokkal profibbak is vannak a csoportban.

Kezdetnek itt egy tavalyi felhős képem (ha már ezt választottam blogom fejlécéhez is). Talán majd idővel világossá válik, mik a kedvenc témáim. Naná, hogy a felhők is köztük vannak :)


Felhők (34x23 cm)


3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia Kriszti!
Edittel, azaz Anyával nézegettük a felhőidet. Én láttam benne egy lábat, furcsa pózban, Anya meg vajon mit?:D LÉPCSŐKET:D
Nagyon tetszik a Felhőarzenálod:)
Dorina

Kriszta írta...

Szia Dorka!
Látom, beindult a fantáziátok :) Nem hiába, kreatív egy család vagytok! :D
Szerintem Anyának egyszer még lesz egy kiállítása, ahol csupa út meg lépcső lesz a képeken... :)
Örülök, hogy tetszenek a felhők :)

Mademoiselle írta...

Ez a felhős is gyönyörű!!!